Azért különösen gyümölcsöző ébredés után a nevek szépségéről, illetőleg csúnyaságáról elmélkedni barátnőmmel a sparhelt magvas gondolatokkal terhelt, lágy melegében, mert előfordulhat olyan, hogy ő nem nevezné Tahitót néven a gyermeket, amennyiben az nem szép, én kiröhögöm, hogy dejszen olyan név nincs, majd, mikoron a kölcsönös hülyének nézés intim percei átadják a helyüket a virágba boruló kételynek, hogy tényleg én vagyok-e ennyire fasz, kiderül, hogy nem. És az valami igen csodálatos.
névadásról
2012.07.04. 21:29 :: (frídhof)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://uhumja.blog.hu/api/trackback/id/tr154629831
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
